VILÁGJÁRÓ

...OLYAN,AKÁR EGY HOLDBÉLI TÁJ

 keresztülutazva csodálatos látványban részesülhetünk. A Törökország középső részén, Nevsehir, Avanos és Ürgüp városai körül elterülő vidéket, sziklatornyai, természetes útvesztői, hasadékai, sziklavárai mesés tájjá varázsolják.

A tájkép azonban a freskókkal díszített templomairól is híres Göreme–völgyben a leglenyűgözőbb. Számítások szerint csak a völgyben 365 található. Itt az erózió koptatta sziklák- mint bizarr kúpokat, ormokat formázó Tündérek kéményei is- szabadtéri múzeumot alkotnak, amely a kőbe vésett kolostortemplomok és kápolnák hihetetlen együtteseivel a Törökország ezen szegletébe látogató számára felejthetetlen élményt jelenthetnek.

Az évszázadok alatt az üldözéstől és a fosztogatástól menekülni igyekvő helyi lakosok egész föld alatti városokat vájtak itt a sziklákba, szellőzőnyílásokkal, hálóhelyekkel, ebédlőkkel, terménytárolókkal és közösségi konyhákkal.
Kappadókia föld alatti városainak építői a talaj természetes gyűrődéseit fordították hasznukra, amelyek a ma már alvó vulkánok egymillió évvel ezelőtti aktivitásának eredményei. Az eredetileg a keresztény remeték mentsváraként szolgáló terület egész társadalmaknak otthont adott, történetét a Kr.e. 4. évezredig vezethetjük vissza.

 

"Csodálatos hely, csodálatos emberek"

                                                                                                       

„És akkor hirtelen megpillantottuk az olajfák és a gesztenyefák közé rejtett öblöcskét. A kis falu, Portofino félkörívben nyúlt el a csendes vízfelület körül.” Így írt Guy Maupassant Az érzelmek útja  című regényében, amikor 1889-ben jachton behajózott a csodálatos  öbölbe.

A fenyőcsoportok között rejtőző Brown-féle villából ma is ugyanaz a pompás látvány nyílik a Tigullio-öböl környékére, a 12. századba épült lombard román stílusú Sz. Márton- templomra és a tövében egymásra támaszkodó színes házakra, mint Maupassant idején.

Valaha Portofino szegény halászfalu volt, ahol az öböl jó szolgálatot tett a halászoknak, mivel a kikötött csónakokat megvédte a széltől és a hullámoktól.
A tenger felé lejtő terecske nemzetközi jet set- törzshely. A téren álló épületek az 1950-es években még rozoga házikók voltak.

A tengerre néző lejtőkön Apello-és erdei fenyők, magyaltölgyek, az északi lejtőkön gyertyánfa, gesztenye-és tölgyfák, mogyoróbokrok nőnek. A vidék természetvédelmi terület.

"A természet eme csodás alkotása..."

John O’Keefe drámaíró Durdle Dor-i látogatásáról 1792-ben a következőket írta: „Csak álltam, és döbbenten, egyszersmind derűsen elmélkedtem a természet eme csodás alkotása láttán.” Durdle Dor valóban a természet csodája, s egyben az egyik legtöbbet fényképezett része a dorseti „Jura-partnak”. Ez a hatalmas mészkőív a Durdle Dor-öböl keleti végénél magasodik a víz fölé.

A délnyugat felől jövő hullámok mállasztó munkája hatására a puhább kőzetek erodálódtak, s az ellenállóbb portlandi kő megmaradt.
Ezen sziklák anyaga 135-195 millió évvel ezelőtt ülepedett le a jura időszakban, amikor Dél-Angliát trópusi tenger borította. A Durdle Dor vagy Durdle Door elnevezés mintegy ezeréves. A Durdle annyit jelent, „átszúrni” vagy „lyukasnak lenni”, a Dor pedig az angol door szóból eredeztethető, és az ajtószerű formára utal.

Rossz földek

A dél-dakotai Badlands a szél és víz szobrászmunkájának természetes mesterműve. Ezen a rendkívüli módon lepusztult tájon nagy számban találhatók a fennsík puha üledékéből és vulkáni hamujából kivájt dombok, ormok. csúcsok. A korai telepesek adták találó nevét ( rossz földek),mivel ezeken a viharvert dombokon szinte lehetetlen lenne bármit is termeszteni.

A Badlands üledékeinek lerakódása 75 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a vándorló kontinensek mozgása következtében a területtől nyugati irányba kiemelkedett a Black Hill- hegység. Ez követően több ezer méternyi homok, iszap, és agyag rakódott le a síkságokon, több vulkáni hamuréteg társaságában. A Badlands számít egyébként a 35 millió évvel korábbrl származó emlősmaradványok egyik legjelentősebb lelőhelyének a világon.

 

  

Geiranger-fjord

Az óceán hosszú, keskeny sávokra szabdalja Norvégia partvonalait. Ezek a fjordoknak nevezett keskeny öblök nem csak szépek, hanem rendkívül hasznosak is, hiszen kikötőnek igen jól használhatók.
Ha Norvégia összes fjordját és félszigetét megkerülnénk, akkor mintegy 20 116 kilométert kellene bejárnunk.
A fjordokat a gleccserek vájták ki. Az óceán vize a jég visszahúzódása után beáradt a gleccserek által megformált völgyekbe, és feltöltve azokat, természetes kikötőhelyeket hozott létre.

Norvégia legtöbb fjordját meredek, sziklás, erdővel borított falak szegélyezik, sok helyen látni magasból lezúduló vízeséseket is, másutt a patakok csillogó szalagjai törnek elő a sziklahasadékokból.

A Geiranger a leglátványosabb és talán a legismertebb norvég fjord. Csaknem 16 kilométer hosszan kacskaringózik a szárazföld belsejébe a More ag Romsdal-hegység 2000 méter magas vonulatai között egészen Geiranger pici városáig.

A fjord csúcsánál található Flydalsjuvet, a híres sziklaképződmény, ahol merész turisták fényképeztetik magukat a vízre nyíló, lélzetelállító, ámde szédítő kilátás csodálása közben.                                       

 

A nagyobb fjordok,amilyen a Geiranger, sós vizűek, és nem fagynak be télen. Víztükrük rendkívül sima,s árapály mértéke elhanyagolható. A fjord mélysége 300 méter.

 

 

 

Szahara, a végtelen homoktenger

A végtelen homoktenger közepén úgy tűnik az utak sehova nem vezetnek.

Itt a Szaharában élnek tuaregek, akik valaha a sivatag rettegett kalózai voltak, ma pedig a sivatag urai. Ők az egyetlen népcsoport, amely ismeri és féltékenyen őrzi a titkait ennek a hatalmas homok- és sziklaterületnek, amely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig nyúlik Afrika északi részén.

Az aranyszínű homokból a legkülönfélébb formájú sziklák tűnnek elő, amelyek alakjukat a Szahara forró szelének a giblinnek köszönhetiA Fozzigiaren- sziklaív a maga nemében a legnagyobb a világon.

Több mint száz olyan hely ismeretes, ahol sziklarajzok találhatók, de ahhoz, hogy a hozzájuk vezető utat megleljük egy tuareg szemével kell látnunk.
A Hérodotosz által megénekelt garamentes törzs története elevenedik meg a szilába vésve: betekinthetünk az emberek mindennapi életébe, és láthatunk olyan képeket is, melyek háborúkat, a béketárgyaláson szokásos ajándékozást ábrázolnak. Egy 8000 évvel ezelőtti kultúrába pillanthatunk be.

 

Szent Vér-templom

1881-ben Nikolaj Ivanovics Riszaka, a bányászati főiskola hallgatója egy bombát hajított a hazafelé tartó cári fogatra. A szerkezet felrobbant, de a cárnak nem lett semmi baja. Pár perc elteltével a rakparton újabb járókelő tűnt fel, aki odasietett a merénylet színhelyére, mint ahogy a kíváncsiskodók, bámészkodók szokták ezt tenni. Amikor 2-3 lépésre volt II. Sándortól egy hirtelen mozdulattal valami gömbölyű tárgyat dobott a cár lába elé. Grinyevickij nem tévedett. A bomba súlyosan megsebesítette az uralkodót, aki a merénylet után pár óra elteltével elhunyt.

Ahol a bomba felrobbant áll most a Szent Vér-templom, amelyet III. Sándor építtetett apja emlékére.

A Gribodejon-csatorna közelében álló templom Szentpétervár egyik legszebb épülete. A templom szinte tobzódik a színekben, és az arannyal is igen bőkezűen bántak.

A Csontok Háza

A híres katalán építész Antonio Gaudí tervezte A Casa Batló-t is. A ház Barcelonában, az Eixample kerületben található.

Egy középosztálybeli család részére készült 1904- 1906 között. Csontok háza néven is szokták emlegetni.

Gaudí voltaképpen egy már meglevő házat alakított át. Az épület szerkezetét meghagyta, a tetőt cserélte le,
az erkélyeket változtatta meg és emeletet épített rá.

A szellőnyílásokat és a kéményfőket üvegmozaikokkal díszítette.

 

Az épületbe lépve az embernek az az érzése támad, mintha egy hűvös, ám különös barlangba érkezett volna. Fény és világosság csak a fönti világítóablakokon szűrődik be. Sehol nincs egyenes vonal vagy éles szegély.

Assisi Szent Ferenc- templom

A szerzetesek gyakran bírálták Elia Bombardone, azaz Éliás testvért viselkedéséért, és bár a derék barát nem volt bűn nélkül való, Szent Ferenc mégis őt nevezte ki utódjául.

1226-ban Szent Ferenc meghalt, a Porziuncola-kápolnában helyezték örök nyugalomra. 1228-ban szentté avatták.

Élias nagyszabású tervet eszelt ki. Azt vette a fejében, hogy egy nagy Tau-kereszt –ez a jelkép volt Sz. Ferenc kedvelt emblémája-formájú bazilikát épített Assisiben az Inferno - hegyen. Talán azért is ezt a helyet választotta, mert Sz. Ferenc azt kérte, hogy ide temessék el. Ez a hely egyébként a város legkevésbé ismert helye volt, a kivégzéseket is itt szokták végrehajtani. Éliás átkeresztelte a hegyet Édenkert- hegyének. IX. Gergely pápánál kijárta az engedélyt, hogy Simone di Pucciaare által adományozott területen felépíthesse az elnyúlt alaprajzú bazilikát. A nagyszabású terv azonban nem aratott sikert a ferencesek között. Nem tetszett nekik az ötlet, hogy két gazdagon díszített templomot építsenek egymás fölé a szent sírjára. Szent Ferenc egyszerűségről és alázatosságról prédikált, ezért az az elképzelés, hogy maradványait ilyen pazar környezetbe helyezzék, szinte szentségtörésnek számított. De Éliás nem tágított.

1228-an egy templomot emeltek a hegyen, legfőképpen azért, hogy a szent földi maradványai méltó helyre kerülhessenek. 1230. május 25-én Szent Ferenc maradványait egy kőszarkofágban elhelyezték a templom főoltára alatt. Két éven belül megépült a kripta, amit alsó templomnak neveztek. A későbbiek során e templom mögé, ezúttal gótikus stílusban egy következőt építettek. 1253-ban 25 évvel a szentté avatása után, egyidőben szentelték fel mind a két templomot. Eredetileg mozaikokkal akarták ékesíteni, de végül figyelembe véve Sz. Ferenc rendjének törvényeit, úgy döntöttek, hogy „szerényebb” eszközökhöz nyúlnak, és inkább freskókkal díszítik a hatalmas falfelületet.

Alsó templom

Az alsó templomot a boltívek öt, freskókkal borított öbölre osztják. A freskókat a 13-14. század vezető itáliai művészei festették. Köztük volt a Lorenzetti testvérpár is, akik az  Utolsó vacsora  alkotói( mások szerint S Fiorentino alkotása).A főhajó őrzi a bazilika legrégebbi festményeit.
A kupola részletei:




A freskók Szent Ferenc életének jeleneteit és Krisztus szenvedédeinek mozzanatait ábrázolják.

Az alsó templom átriumából nyílnak a templom mellékhajói. Az alsó templom mellékhajói Tau alakot képeznek. S ez nem véletlen, hiszen ez a jel emlékeztette Ferencet az Úr keresztjére. Ezt a jelet rajzolta a cellák bejárata fölé, ez volt a kézjele az ismerősöknek, barátoknak küldött leveleken, és ilyen alakra varratta szegényes kámzsáját is. A 14. század második évtizedében az alsó templom oldalhajóiba kápolnákat építettek, amelynek a freskóit S.Martina és P. Lorenzetti készítette.Az altemplom eredeti kriptája 1818-ig nem volt látható. Ekkor találták meg Ferenc sírját és testének maradványit. Az újra felfedezett kripta 1930-ban kapta mai formáját.

A régi kőkoporsó az oltár felett helyezkedik el nyitott térben. VI. Pál pápa beleegyezésével 1978-ban a szakemberek egy csoportja azonosította Sz. Ferenc maradványait, majd egy üvegurnába gyűjtve visszahelyezték őket eredeti helyükre.

Felső templom

 

A templom latin kereszt alakú. Falainak díszítését egy angol festő kezdte meg, majd 1280 táján Cimabue folytatta, de dolgozott itt Giotto is, aki Szent Ferenc életrajzírójánakvezetésével jelenítette meg a szent életét 28 képen.

A felső temolom:
Szent Ferenc  életét ábrázoló képekből néhány:

Sanaa óvárosa

Jemen hegyekkel borított vidékén,2200 méteres magasságban fekszik Szanaa, az ország fővárosa. A kelet-nyugati irányú völgyet, amelyben elterül, keresztülszeli a Wadi Saylah folyó. A legenda szerint Noé egyik fia, Sém alapította a várost, de a jemeniek mégis arra a legbüszkébbek, hogy fővárosuk a Föld egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése. A történészek úgy vélik, hogy legalább 2500 éves. A Szanaa jelentése: megerősített város. A nevet bizonyára nem véletlenül kapta, ám mégsem tudott ellenállni a perzsák inváziójának. A jemeniek életében a 628-as év fordulópontot jelentett, ekkor ugyanis felvették az iszlám vallást, és hogy mecseteket építhessenek leromboltak minden eddigi vallási jellegű épületet. Egyes krónikák szerint Mohamed próféta maga jelölte ki a főtemplom helyét. A mind erőteljesebben fejlődő Szanaa a muzulmán világ legjelentősebb vallási és politikai központjává vált. Ez idő alatt 106 mecsettel, 12 fürdővel és 6500 épülettel lett gazdagabb a város. Kétszeri török megszállás után visszakerült a hatalom az Imám kezébe, és 1969-ig, a köztársaság kikiáltásáig ő volt az ország irányítója.
Különleges látvány nyújt a város. Ehhez hasonló stílus egyedülálló a világon. Az házak alsóbb szintjeit barna bazaltból, míg a felette levőket barna agyagtéglákból építették, díszítőelemei fehéren ragyognak. A díszek szigorúan a Korán előírásait követik. Igaz ez az arab mondás: „Érdemes megtenni a Sanaába vezető hosszú és nehéz utat."

Az óvárosba a Jemen-kapun(Bab al Jemen) lehet bejutni, és azonnal az arab világ forgatagába lépünk.

 Sópiac , ahol a neve ellenére mindent lehet kapni. Egyébként ez a 40 piac egyike.
A férfiak kedvence a qat levelek rágcsálása.Úton-útfélen látni feldagadt képű férfiakat, úgy néznek ki, mint akik heves fogfájásban szenvednek. De közel sem erről van szó. Ők a qat leveleket- kinézetre a sóskához hasonló növényt- rágcsálnak. Aztán a szájukban tartják, kiszívogatják a nedvét, és ezt addig ismételgetik, amíg egy jókora gombóc nem keletkezik a szájukban. A qat   valójában egy gyenge kábítószer.

 

Sába királynő országának történetét mutatja be. A kiállított tárgyak és régészeti leletek valaha a jemeni uralkodók birtokában voltak.

SZAMARKAND

Az Amu – darja mentén lévő terület a VII. századtól arab, majd a XIII-XV. században mongol fennhatóság alatt állt. Az Arany Horda a 14. században Timur Lenk vezetésével itt rendezte be központját.
Szamarkand virágzása a 15. században érte el csúcspontját, amikor Timur Lenk királyságának fővárosa lett. Néhány év alatt a város  Közép- Ázsia gazdasági és kereskedelmi csomópontja lett.
Ezt a pozícióját a 16. század végéig meg tudta őrizni, ekkor azonban meghódították az üzbégek, akik Buharát tették meg birodalmuk fővárosává.A lassú hanyatlásra egy földrengéssorozat tette fel a pontot, amely szellemvárossá változtatta a gyönyörű Szamarkandot.

Timur Lenk idejében Szamarkand központja a Registan, azaz a főtér volt a 3 iszlám iskolával: Ulugh bég Madrasahja mellett a XVII.században jelent meg a Sher Dor Madrasah, majd később a Tilla Kari.
Az iskolák a felsorolás sorrendjében:

 A Regisztántól északkeletre található a város egyik legszebb emlékműve a Bibi-Khanom mecset, amely Timur Lenk kínai feleségéről kapta a nevét. A nagy uralkodó azonban meghalt, mielőtt elkészült volna a birodalom gyöngyszemének szánt épület. 35 méter magas főbejáratát két minaret fogta közre. Az iszlám világ minden pontjáról érkeztek építőmesterek, szobrászok, festők, hogy a „csoda” elkészítésében tevékeny részt vállalhassanak. A 130x102 métert felölelő területen egy nagy és egy kismecsetet építettek. A hívők százait befogadó udvar oszlopcsarnoka faragott márványból készült, míg a mecset falait geometrikus mintázatú mozaikokkal díszítették, amelynek csempéin Allah neve állt. Sajnos a földrengés ezt az épületet sem kímélte meg. Mára már felújították.

Bibi Khanom- mecset:

Szamarkand másik leglátogatottabb műemléke a Shahi Zinda, „az élő király sírja”. A szentély Qusam ibn Abbas földi maradványait őrzi. Ő volt az, aki Mohamed próféta unokafivéreként Szamarkandba hozta a muzulmán vallást. Az épülethez vezető út mentén ősrégi sírok sorakoznak.

Timur Lenk és leszármazottai a Gur-e Amir mauzóleumban vannak eltemetve. A "Hercegek síremléke"-ként emlegetett műemlék a város nyugati csücskében található. Timur Lenk unokája építette 1404-ben. Az egyszű vonalú épület falait ragyogó mozaikok díszítik és türkiz színű, bordázott kupola fedi. 1941-ben Mihail Geraszimov, orosz antrológus felnyitotta a kriptákat, és megállapította, hogy Timur Lenk az átlagosnál magasabb férfi volt, és számos sérülés nyomát fedezett fel a maradványain, amelyeket nyilván a csaták során szerzett. Egyesek szerint Geraszimov egy feliratot talált a kripta belsejében, amely új despota érkezésével fenyegette meg a sírgyalázót. Másnap Hitler seregei megtámadták a Szovjetuniót.

BERGEN-BRYGGEN

Bergen  Norvégia második legnagyobb városa. 1070- ben alapította III.(Csendes)Olaf király.

A Vågen-öböl keleti partján épített kikötő már a 13. században Bergen kereskedelmi és gazdasági központja volt, ahol legalább 30 raktár várta az árut. Az 1360-as év változást hozott Bergen életében. A város a Hanza –szövetség egyik telephelye lett, és ettől kezdve négy évszázadon át a kereskedelmi tevékenység és az idetelepült németek monopóliuma lett. A Bryggen elnevezés tulajdonképpen az általuk létrehozott Tyskebryggen (Német-rakpart) rövidített változata. A kereskedelem legfontosabb árucikke a tőkehal volt, amiért a norvégok gabonát, kelméket, üvegárut, rajnai borokat kaptak.

Itt a rakparton alakult ki a német közösség telephelye, a Kontor, amelyet kizárólag férfiak lakták, akiknek szigorúan megtiltották, hogy a helyi nőkkel kapcsolatba lépjenek. A feleségek, női hozzátartozók évente egyszer , tavasszal jöhettek látogatóba, ősszel pedig haza kellett térniük. A kb.1000 főnyi német közösség saját törvényei, szokásai szerint  élt.
A kikötő két-háromszintes épületei fából készültek, sőt a házakat összekötő keskeny utak is deszkából voltak. Minden épület végében volt egy ún. közösségi helyiség, ahol a munka után összegyűltek a kereskedők. A szigorú szabályok ellenére is sokszor tűz ütött ki a faházak között, de mindig felépítették a leégett házakat. A kereskedést mindennél fontosabbnak tartották, így aztán soha nem került sor új házak építésére, és ennek köszönhetően a kikötő képe az idő előrehaladtával mit sem változott.
A 17. században a Hanza-szövetség pusztulásnak indult. Ennek az volt az oka, hogy az európai városok megpróbálták saját kereskedelmüket megteremteni. Egy évszázaddal később megépült az első norvég tulajdonú raktárház, és újabb 100 év elmúltával már csak 9 német tulajdonú raktárház állt Bergen városában.1754-ben a telephely végérvényesen norvég tulajdonba került, az új tulajdonosok követték az elődök által kialakított rendet és a szokásokat, olyannyira, hogy a az árucsere nyelve továbbra is a német maradt.
1850-től a tőkehal kereskedelem háttérbe szorult. A kikötő pedig a nagy forgalom lebonyolítására már alkalmatlannak bizonyult, így aztán 1899-ben megszűnt a német közösség  telephelye.

A világ legrégebbi kereskedelmi központjában ma már csak 58 eredeti épület található. A restaurálások után éttermek, galériák kaptak bennük helyet, az egyikben pedig a Hanza városok Múzeuma működik.

GUILIN

Guilin Kína egyik legpompásabb helye. A táj mesébe illő. A várost és a Li folyót ,amely átszeli, a karsztcsúcsok tették  híressé.Érdekes, hogy  a karszthegyek a városban is felbukkannak a lakóházak között, de a várostól délre kanyargó „jade-öve” néven ismert Li folyó mentén van a legtöbb, a leglátványosabb belőlük. A város éghajlata párás és meleg. Télen nincs hideg, nyáron nincs kánikula. Tavasszal köd és felhő takarja a hegyeket, de még így a homályban is bámulatosan szépek. Oldalukat dús növényzet és virágok borítják egész évben. Errefelé ritkán esik a hó. Guilin ma már turistaváros, párját ritkító nyaralóhely szépségének köszönhetően. Valamikor a tartomány fővárosa volt, 1914-től azt a szerepet Nanning tölti be. A város tíz park, a hegycsúcsok és a hegyek alatt húzódó barlangok köré épült.

Guilin nevének jelentése „illatcserje – liget”, a folyópartot ma is az édes illatú osmanthusfák szegélyezik.

A város leghíresebb sziklaképződménye a 100 méter magas Elefántormány- hegy, ennek üreges alakja egy elefántra emlékeztet, amely éppen a  Li-folyóból ormányával vizet szippant. A helyi legenda szerint a császár egyszer szemlét tartott Guilinban, kíséretéhez számtalan óriás elefánt is tartozott. Az egyik állatot azonban a betegsége miatt magára hagytak és így lemaradt a többiektől. A falusiak megsajnálták az állatot és ápolni kezdték. Miután meggyógyult szorgalmasan dolgozott, segített a parasztoknak. Amint ezt megtudta a császár szörnyű haragra gerjedt és elrendelte, hogy öljék meg az állatot. Az elefánt a végsőkig küzdött, mígnem kőheggyé változott. Egyébként a hegy a város címerében is megtalálható.

 

 

Hét csillag park

A Li folyó keleti partján fekszik, 2km nagyságú. Nevét a Putuo- hegy négy és a Holdsarló- hegy három csúcsáról kapta. A csúcsok együtt a Göncölszekér csillagkép alakját adják. A Putuo- hegy belsejében található a Qixing Yan barlang .A park északi részén áll a 75 méter magas Teve-hegy. Ezt a nevet azért kapta, mert egy ülő, egypupú tevére hasonlít.

 

 

A RILAI KOLOSTOR

Rila-hegység Bulgáriában van, a kolostor pedig a hegység egyik völgyében áll, nem olyan messze Majlovica és  Muszala hegyektől.

1976-ban a kolostort nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánították, 1983 óta a világörökség része. A Bolgár Ortodox Egyház legszentebbnek tartott kegyhelye.

A kolostor Ivan Rilszkiről kapta a nevét, akit később Rilai Szent János néven ismert meg a világ.

A hagyomány szerint Szófia környékén született 876-ban. 25 éves volt, amikor szerzeteseknek áll, de később a remeteséget választotta. A környék pásztorai figyelnek fel rá. Szentként kezdték tisztelni, azt terjesztették róla, hogy ért az ördögűzéshez és a gyógyításhoz. Barlangban lakott és erdő adta számára az egyszerű étket. Szent Jánoshoz később tanítványok csatlakoztak, akik már szállásokat építettek maguknak a hegyekben. Az egyik ilyen hajlék később kolostorrá fejlődött. János lett a pásztoruk és apátjuk, aki továbbra is sok csodás tettet hajtott végre, és az őt körülvevő tisztelet egyre nagyobb méreteket öltött. Hamarosan a bolgár uralkodók is felfigyeltek a helyre és bőséges adományokkal látták el a szerzeteseket. Szent János 946-ban hunyt el.

Az eredeti kolostor az idők folyamán sok változáson ment át, többször kirabolták, lerombolták az épületeket, de mindig sikerült újjáépíteni őket, a mai képét a 19. században nyerte el. Területe: 8800m.

Keleti és a nyugati oldalról is be lehet jutni a kolostor udvarába, ahol szabálytalan nyolcszög alakban a szerzetesek verandás, erkélyes lakrészei sorakoznak(a mintegy 300 cella).

Az udvarban áll a Hrelju-torony és a Szent Szűz Születése bazilika. A négy kápolna a lakrészek között kapott helyet. A  kolostorban múzeum és egy gazdag ikongyűjtemény is található.

Az ötkupolás bazilika 1834-37 között épült. Két oldalkápolna és egy külső, fedett galéria tartozik hozzá. Érdekes és szép a háromszoros hullámot mintázó timpanon

A nyílt oszlopcsarnok boltívei, oszlopai gyönyörűen festettek.

A templom belseje gazdagon díszített, melyet falfestmények és ikonosztáz (a szentélyt a hajótól elválasztó fal vagy állvány, amelyen meghatározott szabályok szerint helyezkednek el a szentképek) teszi még pompásabbá. Az oltárok között ikonfal húzódik. A faragványok aranyozottak és festettek.

A Hrelju- torony a 14 században készült,és jóval  később, a 19. században építették hozzá az erkélyes harangtornyot.

BUDA VÁRA

"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen” - így tartották a középkori utazók.

A Duna nyugati oldalán áll Buda vára, benne a királyi palota.

A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV.Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre(150m).

Amikor a 14. században az Anjouk uralkodása idején (I.Lajos) az erőd a király lakhelye lett, még  csak egy kis falu vette körül. Ez volt Buda város őse.

Az építkezés és a palota kibővítése a 15. századra, Luxemburgi Zsigmond idejére tehető, ekkor olasz és francia építészek egy új, a Dunára néző épületszárnyat emeltek. Az új palotához hatalmas torony, bástyák és kápolna is tartozott. Mátyás király könyvtárral és reneszánsz kerttel bővítette, és ekkorra  Buda vára a királyi hatalom és a kultúra központjává vált.

1541-ben Szulejmán szultán csellel elfoglalta Budát,  a hódoltság 1686-ig tartott. A pasa nem lakott a várban, a palotát azonban kifosztották.

Buda osztrák ostroma idején a keresztény liga és az oszmán sereg négy hónapig felváltva ágyúzta egymás állásait. A palota lőporraktára ekkor robbant fel, az épületek romba dőltek.

A 18. században a várat ismét átépítették. 1770-ben, Jan Nicolas Jardot és Franz Hildebandt irányította a munkálatokat., Mária Terézia számára 200 szobás királyi rezidenciát alakítottak ki. A munkálatok befejeződtek, ám a Bécsben székelő Mária Terézia nem használta a budai palotát, a várba először szerzetes kolostor működött, majd pedig az egyetem költözhetett ide. II. József már igényt formált a várra a központi adminisztráció számára, ezért 1785-ben az egyetemnek  el kellett költöznie a Duna túlsó partjára, Pest városába.

A vár életének újabb szakasza akkor kezdődött, amikor  1896-1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján kupolával fedett, szimmetrikus oszloppal díszített barokk homlokzatú új épületszárnnyal egészült ki. Az épületek ma is ezt az arculatot őrzik.

A 20. század elején Horthy Miklós kormányzó vette birtokába a várat, amikor ide helyezte a székhelyét.
A II. világháború végén, 1945-ben egy tűzvészben teljesen kiégett, csak a falak maradtak meg, a fényűző berendezés megsemmisült.
Mára a palota régi szépségében tündököl. Épületeiben, termeiben múzeumok és rangos kulturális intézmények kaptak helyet.

A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség.

MÁTYÁS-TEMPLOM

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot - vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot - az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

 

SÁNDOR-PALOTA,a köztársagi elnök hivatala

Az egyemeletes, klasszicista épületet 1806-ban építették meg, neve pedig az első tulajdonostól, gróf Sándor Vince XIX. századi főúr nevétől származik. A palota déli irányba néző, 11 ablakkal és timpanonnal díszített ízléses palota hármas tagolású homlokzatán erkély fut végig, földszinti falait pedig oszlopok és pillérek erősítik. Nyugatra néző oldalán 13 ablak található.

1867 után az épületet a miniszterelnökség részére Ybl Miklós (1814-1891), kora legnagyobb magyar építőművésze alakította át, kinek többek között az Operát, a Bazilikát és más jelentős fővárosi létesítményeket köszönhetünk. Az épület csaknem a második világháború végéig az ország kormányzásának központja volt.

A főváros 1944-1945 évi ostroma során azonban romos állapotba került, a háború után pedig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csak 1989-1990-ben állították helyre, s ettől kezdve termeiben kiállításokat rendeztek, s az udvar régészeti feltárását is elkezdték. A munkálatok közben a föld alól egy középkori ciszterna, a valaha ott állt ferences kolostor vízgyűjtője bukkant elő, amelyet a helyreállítása óta a nagyközönség is megtekintheti.

A Sándor-palota belső rekonstrukciójára - a Budai Várban lévő épületegyüttesek tervszerű rekonstrukciójának részeként - 2000 ősze és 2002 tavasza közt került sor. A 2001 őszén eltávolított régi tetőzetet újonnan ácsolt födémmel és antikolt, új cserepezéssel látták el, majd a belső bontások után az irodahelyiségeket is kialakították.

A belső terek az eredeti, 1806-os, a bútorzatok pedig a két világháború közti állapotot követik. Az épület stukkóinak és ajtainak aranyozásához egy kilónyi laparanyat használtak fel.

HALÁSZBÁSTYA

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

BUDAVÁRI LABIRINTUS

 A nagyságát tekintve világviszonylatban egyedülálló várhegyi mésztufa-barlang a földtörténet hajnalkorában, hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre. A hévizes barlangfülkék egyszerre jelentettek menedéket és vadászterületet a félmillió évvel ezelőtt itt megjelenő ősember (Budai Ősvadász) számára.
A gömbfülkéket később, a történelmi időkben hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással, illetve a Vár házainak pincéivel. Így a Várhegy gyomrában egy valóságos labirintus jött létre. A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor: a földalatti járatokban a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. A vasbeton szerkezetekkel megerősített és ezáltal kissé elcsúfított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.

AMIT ÉRDEMES MÉS MEGNÉZNI

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain.

A GRAND PALACE ÉS A SMARAGD BUDDHA TEMPLOMA

A Grand Palace és a Smaragd Buddha temploma  a világ egyik legjelentősebb  és legszebb szent helye.Nincs több ehhez hasonló a világon. Bangkokban a Chao Phraya folyó szomszédságában várja a látogatókat.


 Grand Palace


A Grand Palace, a Királyi Palota a neve ellenére több épületet foglal magába.A több hektárnyi területet csaknem két kilométer hosszú, fehér csipkézett fal veszi körül. A Smaragd Buddha - templom a komplexum bal oldali szegletében áll,egy görögkereszt alakú fallal körbe véve, hatalmas épületek, tornyok, óriási szobrok árnyékában.

1.Smaragd Buddha temploma
2.Sri Ratana Chedi
3.Phra Mondop
4.Phra Thep Bidom/Phanteon

5.Grand Palace, Királyi Palota

A palota építését 1782-ben a Chakri- dinasztia kezdte el, aztán az őket követő uralkodók saját elképzeléseiknek megfelelően építették tovább. V.Rama a Viktória korabeli stílust választotta,hagyományos, görbülő thai tetővel.

A Smaragd Buddha temploma előtt két nagy, zöld,fehér, piros, hatalmas szobor áll. Ők a Jaskák, a Buddha által megtérített démonok, a templom őrzői.

A téglalap alakú szentély 70 méter hosszú,30 méter széles. I. Rama parancsára építették, hogy otthont adjon a Smaragd Buddhának. A szobrot először 1436-ban említi írásos emlék. Úgy vélik,hogy Chiang Raiban élő kézművesek készítették.
A Smaragd Buddha  kb. 60 centiméternyi. Egy 11 méter magas, aranyozott oltáron foglal  helyet, melyet  kilenc rétegű  szertartási ernyő koronáz.Csodatevő, misztikus erőt tulajdonítanak ennek a kis szobornak. Olyan nagy tiszteletnek örvend, hogy maga a király öltözteti át minden évszak kezdetekor ünnepélyes keretek között.

Forró évszakban gyémántokkal kirakott aranyruhát visel.

                                                                  
Az esős évszakban aranyozott köntöst.
A hideg évszak idején pedig lakkozott, tömör aranyköpenyt ad rá a király.
A szentély bejáratánál mindenkinek le kell vetnie a cipőjét.

A templom és valamennyi épület, szobor dúsan aranyozott,a tetőcserepek fényesek, színesek,  az oszlopok mozaikokkal kirakottak.
A szentélytől nem messze áll a Sri Ratana Chedi. IV. Rama uralkodása alatt épült, hogy otthont adjon Buddha egyik szent erelyéjének,mellcsontja egy darabjának.Nem lehet ide bemenni a látogatóknak.

A Pha Mondop nem messze áll a Buddha ereklyét őrző cheditől.Ez a buddista írások könyvtára. Ebbe idegenek nem léphetnek be.

A könytár mellett pedig a Royal Pantheon épülete:
És még néhány szépség a Smaragd Buddha-szentély környékéről:

AGYAGVÁROS AFRIKÁBAN

Mali nyugat- afrikai állam, a térség második
legnagyobb országa.1960-ig Franciaország gyarmata volt, akkor Francia –Szudánnak hívták. A mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.

 

Djenne az ország és Nyugat- Afrika egyik legrégebbi városa.